A magyar nemesi rangok és rendek fejlődése - Írta Lehoczky József

A magyarországi feudális hierarchia fejlődése, a nemesség kialakulása, a főrend miként alakult ki, az öröklődő főnemesi címek létrejöttének közjogi háttere

   Az örökös rangú magyarországi hercegi családok vannak ezen az oldalon felsorolva:

Az Árpád-korban élt hercegekről szóltunk már, itt őket nem soroljuk fel. Továbbá említettük, hogy Munkács várának építője Keriatovich Teodor Litvániából menekült herceg Nagy Lajos királytól kapta Munkács uradalmát, hogy itt hercegi jogaival élve bírhassa a területet, valamint említettük Opuliai Miklós és László lengyel hercegeket, akik magyar országos főméltóságot  is betöltöttek.

Itt most a XIX. században is örökös rangú hercegnek tekintett hercegi családokat soroljuk fel. Megemlítem mellékesen, hogy Fraknói Vilmos Hunyadiakról írt művében mondja, hogy állítólag Hunyadi János a pápától kapott megtisztelő címként pápai húbérű hercegi rangot, - továbbá egyes, de nem igazolt állítások szerint Horthy Miklós, mint kormányzó, IV. Károly királytól kapott volna "magyar hercegi  rangot", amikor a király megpróbált visszakerülni a trónra. Ha ez igaz lenne, olyan formában, ahogyan ezt egyesek elképzelik, akkor ez lenne az egyetlen magyar örökös hercegi cím, mivel ekkor már Ausztria uralkodói jogaitól alkotmányjogilag végleg megfosztotta a Habsburg családot, tehát már törvényesen csak a magyar trónra tarthatott igényt. Ilyen formában pedig már Ausztriai Birodalmi Hercegi rangot adnia értelmetlen lett volna, tehát csak "magyar hercegi rangot" adhatott volna. De láttuk az áttekintésekből, hogy az Aranybullából és a régebbi szokásjogból levezetett  magyar szokásjog nem engedte meg a királynak soha a magyar örökös hercegi rang adományozását! - Az viszont megtörténhetett, hogy a  később még a trónra visszatérni szándékozó IV. Károly király, hogy fenntartsa királyi tekintélyét, ezért a már kormányzói hatalmon lévő Horthy Miklóst kinevezte "Magyarország Kormányzó Hercegévé". Erre az árpád-kori szokásjogból levezetve volt lehetőség, mert az Árpád-korban is voltak hivatali időre kinevezett, de nem örökös területi-kormányzó hercegek. Ha a király Horthy Miklóst kinevezte az ország kormányzó-hercegévé, akkor erre megvolt a szokásjogi lehetősége az uralkodónak. Ez azonban csak személyre és hivatali időre szóló hercegi rang, de nem "örökös hercegi rang", azaz nem öröklődő! Ezért azt mondom önöknek, mint a magyar nápmesék végén írja a mesemondó: -'Aki nem hiszi járjon utána!"

  Az örökös rangú magyarországi hercegi családok ezek:

 Újlaky Lőrinc, Római Szent Birodalmi Herceg, - Szerémi hercegnek nevezve;

 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és választott magyar király, Római Szent Birodalmi Herceg;

Rákóczi család, mint Erdély gyakori fejedelme, Római Szent Birodalmi Herceg, - Munkácsi és Makovicai hercegnek nevezve;

Apaffy család, mint Erdély fejedelme, Római Szent Birodalmi Herceg,

Esterházy család, Galánta és Fraknó ura, Római Szent Birodalmi Herceg; Fraknó grófjaként és   hercegeként  nevezve, Fraknóban hercegi várőrség tartásának jogával; - később, birodalmi birtokok szerzése után, a birodalom fejedelmei közé is sorolva;

Batthyány család, hercegi ágazat, Római Szent Birodalmi Herceg; - Strattman jogon, Strattman hercegeként és Németújvár grófjaként nevezve,

Grassalkovich család, Római Szent Birodalmi Herceg;

Pálffy család, már 1806 utáni rangemelés folytán, Ausztriai Birodalmi  Herceg;

Koháry családból Koháry Antal, Cs. Kir. kamarás, Hont vármegye örökös és valóságos főispánja, az aranygyapjas rend vitéze, Cs. Kir. valóságos és belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnok–mestere és főkancellárja, 1815ben Ausztriai Birodalmi Herceg  rangrajára emeltettett, 1826-ban fúgyermek nélkül elhalt, leánya Mária-Antónia egybekelt Szász  Couburg Ferdinánd György herceggel; - így a Koháry birtokok a Couburgokra szálltak, kik Magyarországon ezután indigenálva Koháry-Couburgokként szerepeltek.

Festetich család, szintén 1806 után, a század második felében rangemelve lett Ausztriai Birodalmi Herceg, miután már korábban Festetich László gróf feleségül vette herceg Hohenzollern-Heckingen Jozefina, csillagkeresztes palotahölgyet, s így a porosz királyi családdal léptek rokonságra.  A  leszármazottak csak a XIX. század másodk felében lettek hercegek.

S végül, 1917-ben rangemelve Lónyay Elemér gróf, miután feleségül vette Stefánia főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét, beházasodott a belga királyi házba és egyben a Szász-Couburg-  Góthai fejedelmi házba, ezért, Ausztriai Birodalmi Herceg lett.

A mindenkori esztergomi érsek III. Károly király óta, hivatalbéli Római Szent Birodalmi Herceg; innen a Hercegprímás megnevezés! / Azzal, hogy a legelső hivatalt viselő magyar zászlósurat, az érsekprímást hivatalbéli Római Szent Birodalmi Herceggé tette a császár és király, ezáltal az ország legelső közjogi méltóságát tette a birodalom egyik méltóságává; - joggal érezhető itt is az a törekvés, hogy Magyarország a német-római birodalom része legyen! – Ámde ennek ellent mond a korábbi évszázadok szokása, mikor még ilyen törekvésekről szó nem lehetett, de például Újlaki Lőrincet is Római Szent Birodalmi Hercegi rangra emelte a császár, mert eljegyezte a cseh király leányát; - ekkor pedig, ez nem jelentett semmiféle jogi függőséget, csak egy megtisztelő gesztus, mely a nemzetközi jogban korábban is szokásban volt. –Így például Garai nádor Zsigmond király idejében diplomáciai megtiszteltetésként a francia nagytanácsba is beválasztatott, Őt nevezték a franciák a „nagy grófnak”. – Így az esztergomi érsek birodalmi hercegi rangja is csak megtiszteltetés!/

A többi magyarországi hercegi család, mint indigenáta, honfiúsított lett magyarországon is hercegként szereplő, de idegen herceg, - mint például Odeschalchi / szerémi és ceri előnévvel/.

A Dietrichstein akkor még Római Szent Birodalmi Bárói család 1583-ban lett magyar-honfiúsítva, majd 1600-ban lett gróf, végül 1622-ben a család másik ága Római Szent Birodalmi Herceg lett, amely már hercegként lett Magyarországon ismét indigenáta 1631-ben. / A XIX. században csak leányok születtek már a családban!/

Továbbá: Leövenstein, Lichtenstein, Couburg /Koháry-Couburg/,  a Modenai herceg, Condé hercegi , továbbá  a Metternich hercegi család, San Martino.  - Ezek között van olyan is, akit az országgyúlés nem is honfiúsított!

A Regéczi Bretzenheim hercegek: Bretzenheim Károly Auguszt hercegnek két fia 1827-ben honfiúsíttattak; a régi Rákóczi uradalmak egy részét bírták: Sárospatakot, Regécet stb. Az utóbbiról vették előnevüket.

Heraldika, magyarországi címertan: http://nemokutyus.hupont.hu/17 -re kattintva olvasható. Jó olvasást kíván  Lehoczky József 

 Keresse: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve. Írja be a Google-keresőbe a szerző nevét és a könyv címét, s meglátja, hogy éppen hol árusítják a könyvet kedvezményesen, megrendelhető könyvkereskedőknél is, forgalmazza még Líra Zrt, Rózsvölgyi és Társa stb. Megrendelhető a Novum Kiadó raktárából is! Tekintse meg a kiadó honlapján az elérhetőséget és a könyvről szóló tájékoztatót a www.novumpocket.com oldalon! - Részletesebb ismertetőt olvashat még a http://novella-vers.hupont.hu/ oldalon is, - innen is elérhető a kiadó raktárának az email címe! Keresse a könyvet! Jó olvasást kíván önnek a szerző: Lehoczky József

   0._kep_lovag_es_aprod.jpg



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 26
Tegnapi: 23
Heti: 112
Havi: 659
Össz.: 71 926

Látogatottság növelés
Oldal: 5. A magyarországi Római Szent Birogalmi és Ausztriai Birodalmi Hercegi családok ezek:
A magyar nemesi rangok és rendek fejlődése - Írta Lehoczky József - © 2008 - 2024 - magyarregiok.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »